A magvetéses füvesítés 10 leggyakoribb hibája

Szerző: kertendre Kategória:

A magvetéses füvesítés 10 leggyakoribb hibája


1. Füvesítés előtt elmarad a gyomírtás

Eredmény: változatos gyomoktól hemzsegő pázsit

Gyomos terület befüvesítésekor az első lépésnek a vegyszeres gyomirtásnak kell lennie. Erre a célra glifozát hatóanyagú vegyszert érdemes használni (pl.: Glialka, Roundup, Medallon), mely kipermetezve a gyomnövények levelén és szárán szívódik fel és pusztítja el azokat. 10-14 nap alatt fejti ki hatását, miközben eljut a növény minden földalatti részéhez (gyökér, rhizóma, tarack stb.) is, megakadályozva annak későbbi kihajtását. Vannak erőszakos gyomok (tarackos fűfélék, apró szulák, szeder, stb.), melyeknél akár kétszer is ismételni kell a kezelést. Számítani kell arra is, különösen egy nem rendszeresen nyírt terület esetén, hogy ezek a gyomok a megelőző években milliónyi magot is hoztak, melyek csak arra várnak, hogy a földbe keveredve kicsírázzanak. Ilyenkor a gépi kapálás és tereprendezés után pihentetni kell a talajt, megvárni, míg kihajtanak, majd újra vegyszerezni. Ugyanez a helyzet a hozatott termőfölddel is, amely jó eséllyel van fertőzve mikroszkopikus méretű magokkal.

2. Nem elegendő vastagságú termőtalaj

Eredmény: könnyen kiszáradó, tápanyaghiányos, sárgás, ritka fű

A gyep optimális fejlődéséhez minimum 10-15 centiméternyi termőrétegre van szükség. Ez raktározza a vizet és a tápanyagokat, ezért minél vékonyabb, annál gyorsabban szárad és merül ki. A sokkal gyakoribb öntözés és műtrágyázás ebben az esetben elengedhetetlen, de tökéletes megoldást nem biztosít, ezért már kertünk kialakításának kezdeténél ügyelni kell, hogy mindenhova legalább ez a minimális mennyiségű föld kerüljön.

3. Rossz minőségű tereprendezés

Eredmény: egyenetlen felszínű gyep, melyen elakadhat a fűnyíró is

Csupán az esztétikát szem előtt tartva is az igényesen elegyengetett föld legyen a célunk tereprendezéskor. Saját kertünkben ez lapáttal, talicskával, széles gyepgereblyével, jó szemmel és erős derékkal nem teljesíthetetlen feladat, ha viszont elmarad, azt később nagyon fogjuk bánni.

4. Sekély talajelőkészítés

Eredmény: hasonló, mint a sekély termőréteg esetén

Füvesítés előtt a letaposott, összeállt talajt fel kell ásnunk vagy kapálnunk legalább 10-15 cm mélyen, hogy elvégezhessük a tereprendezést, beforgassuk az elpusztult növényi maradványokat Az így megművelt föld könnyebben veszi fel, és tovább tartja meg a nedvességet és a tápanyagokat, akadályozza a pangó víz kialakulását, és a fű is könnyebben és mélyebbre növesztheti gyökereit, ami által nő a strapabíró képessége. A helyes talaj-előkészítésnél ne feledkezzünk meg a talajjavításról ás a szervestrágyázásról sem!

5. Helytelen mennyiségű és egyenetlenűl kiszórt fűmag

Eredmény: nehezen záródó, ritkás pázsit

Kis fűmagdózis esetén a gyomok is nagy előszeretettel bukkannak fel; a túl sok mag pedig olyan sűrűn kel, hogy a levegő nem bírja átjárni a nedves „csomókat” és gyors pusztítást végző penészgombák jelennek meg.
A helyes fűmagdózis 30-50 gramm/m2, melyet a lehető legegyenletesebben kell a felületen eloszlatni.

6. A fűmag túl mély vagy túl sekély bedolgozása

Eredmény: foltokban csírázó fű

A magvetés után a magot a talaj felső fél-egy cm-es rétegébe kell bekeverni. A csírázáshoz a fűmag némi fényt és oxigént is igényel, ezért káros a mélyre juttatása. A föld felszínén heverő csírázó magot viszont a gyors kiszáradás veszélyezteti.

7. Hengerelés hiánya

Eredmény: hiányosan kelő, egyenetlen felületű gyep.

Füvesítés során két hengerelésre van szükség: egyszer a tereprendezés után, vetés előtt, hogy az esetlegesen mélyebben fellazított részeknél megjelenő süppedések még a vetés előtt előjöjjenek, és gereblyével korrigálni tudjunk azokat. A vetés utáni hengerelés jelentősége az, hogy a maghoz tömörítse a talaj szemcséit, aminek a jó csírázásban van elengedhetetlen szerepe.

8. Az indító műtrágyázás kihagyása

Eredmény: lassan növő, nehezen sűrűsödő fű

A tartós hatású szerves trágya bekeverése mellett szükség van indító műtrágya szórására is, amely a sok nitrogénen túl az emelt foszfortartalmával segíti a füvet a kezdeti fejlődésben. Használatával gyorsabban kapunk használható és szép pázsitot.

9. Elégtelen öntözés a vetés után

Eredmény: kevés csapadék esetén rösszul vagy egyáltalán nem csírázó magok

A füvesítés követően a legfontosabb teendőnk a vetés folyamatos öntözése. Egész munkánk sikeressége azon múlik, hogy ekkor folyamatosan nedvesen tudjuk-e tartani a talaj felső pár centis rétegét. A kritikus szakasz az első belocsolástól addig tart, míg a fűszálak a talajfelszínt árnyékolva nem csökkentik annak párologtatását, és nem eresztenek megfelelő mélységbe gyökérzetet. Ez 2-3 hetet vesz igénybe és gyakran napi 3-4-szeri locsolást is jelent az időjárástól és talajtipustól függően.

10. A vetés túlöntözése

Eredmény: foltokban sárgás pázsit, egyenetlen sűrűségű csírázás

Az automata öntözőrendszer rosszul beállított öntözési ciklusa, egy nyitva felejtett hagyományos kerti szórófej vagy egy rosszkor jövő felhőszakadás könnyen vezethet vetésünk elázásához. Ilyenkor a rosszabb vízelvezetésű talajokon a mélyedésekben megáll a víz, és megfosztja az oxigéntől a gyenge fűszálakat, és a mélyebb talajrétegekbe mossa le a létfontosságú nitrogént. A többlet csapadék az erősebben lejtős terepről lemossa a magot a mélyebben fekvő részekre, tönkretéve a szép egyenletes vetésünket. Fontos még a vetés után nélkülözhetetlen gyakori öntözés ritkítása a teljes csírázás után, mert az állandóan nedves fűszálak között gyorsan felütheti fejét a penész, ami tenyérnyi gonosz foltokban öli a friss gyepet!

Túljutva ezen nehézségeken várjuk meg, amíg füvünk el nem éri a 8-10 cm-es átlagmagasságot, legalább 1 nap öntözési szünet beiktatása után éles késű fűnyíróval 4-5 cm-re nyírjuk le. A füvesítéssel immáron megvagyunk, de a munkának még közel sincs vége! Innentől kezdődik az ápolási munka, melynek fontossága semmivel sem múlja alul a telepítését.

Török Balázs

Kategória: Füvesítés